Fotó és videó album - Rinja

Na, kikerült pikázára az első eresztés! Az első album a Komodoi Nemzeti Parkban készült, és főleg kirándulós, hajózós meg snorkelezős fotók vannak benne. A történtekekről itt és itt olvashattatok korábban, magát az albumot ide kattintva tudjátok megtekinteni.

Ízelítőnek itt van néhány kép és egy videó is:

Indulás Floresen keresztül Komodora

Kikötés egy kis lakatlan szigeten

Snorkel

Gyíkuci

4. nap Rinja

Megérkeztünk Rinjara (B), a Komodoi Nemzeti Park egyik szigetére. A kikötő egy stég egy mangrovéval telenőtt öbölben, ahol már három másik hasonló bárka is várakozik. Kiszállás után néhány fotó, aztán már jön is a ranger, akit Ádinak hívnak :) Van egy nagy villás botja, azzal tartja távol a sárkányokat, ha begorombulnának. Noha halálos támadás nagyon ritkán van, akkor is csak direkt emberi provokációra, Ádi kicsit ideges, mert az utóbbi hónapokban két senior rangert is megtámadtak a gyíkucik. A hangulat fokozás kedvéért egy koponya kiállítással kezdünk - ezeket az állatokat varánuszok ették meg: őz, ló, vaddisznó, bivaly (!!). Látunk sárkányszart is, ami azért érdekes, mert a kerülete fehér, ugyanis a sárkány megemészti a csontot is (!!)
Ide leginkább fotók kénének, mert anélkül ez elég uncsi. Szóval Picasara feltöltöm a képeket, amit lehet, addig csak leírom, hogy mit ne felejtsek el.
Alapszabályok: mivel a sárkány 18 km/h-val tud futni, 7m-nél nem szabad közelebb menni (ezt Ari elég sokszor áthágja, odaállítva a kb. 6 éves Vanessát a sárkányok elé úgy 4m-re fotózkodni). Az első három sárkányt a lábakon álló konyha alatt találjuk. Leírás alapján nem annyira parás, de amikor nekem kellett odaállnom, hogy fotót csináljunk, akkor eléggé fostam. Főleg úgy, hogy a varánusz az elején feküdt, aztán felemelte a fejét, aztán a mellső lábaira állt (a hátsó része feküdt tovább). Megtudtuk hogy gyerek sárkányok 5 évig a fákon élnek, hogy a jövőbe nem látó felnőttek nehogy megegyék őket. Főleg a pálma/fikusz kombót szeretik (a fikusz ránő a pálmára, hogy feljusson a fényhez, szépen lassan megölve azt - itt eléggé mások a méretei, mint az otthoniaknak). Láttunk még sárkányt futás közben, kb. olyan a járása mint egy zsírnyakú biztonságinak a Rioban, csak futás közben kidugja a nyelvét.
Na tényleg fotók nélkül nem tépem a számat, írom tovább az eseményeket:
Elindultunk Komodora (D), és a hajó tetején pihengetünk. Látni lehet, ahogy a ragadozók által összeterelt halrajok borzolják a vizet, felettük halász madarak tartanak ünnepet. Természetfilmekben szoktak ilyet mutatni alulról, elképesztően jól néz ki - mármint alulról! :) A táj gyönyörű, amerre a szem ellát apró szigetek, hegyekkel, minden szuperzöld. Ari elmeséli, hogy nagy mákunk van az időzítéssel, mert két hete még ömlött az eső, 1 hónap múlva meg már minden barnára ég az aszálytól, szóval csak most ilyen gyönyörű ez a környék. Kúl.
Egy fotót azért csak sikerült feltölteni úgy fél óra alatt:

Az első találkozás a legparább

4. nap - Flores, lakatlan sziget, Rinja

Jobbra kiraktam a térképet, ott lehet követni az eseményeket - a zárójeles betűk erre utalnak.

Amikor Laci elmesélte, hogy milyen jó túrát intézett, nagyon megörültünk. Amikor Laci mesélte, hogy a túra mennyibe fog kerülni, majdnem megőrültünk! :) Ugyanis kb. kétszer annyira jött ki, mint amit mi -erős ráhagyással- számoltunk. Nem értettük, mi lehet ennek az oka. A repjegy nyilván drága volt egy nappal indulás előtt, de még így is túl sok volt. Aztán kiderült a turpisság: pont ilyen útvonalon, ilyen időzítéssel nem ment hajó, így csak nekünk rendeltek egyet! :)))
Na de lássuk szép sorjában!

Az utazás
Reggel kelés, no szörf, Laci értünk jött Arival, a feleségével, és egy órás kamikaze vezetés után a csúcsforgalomban megérkeztünk a reptér belföldi részére (A). Csirkét ugyan nem láttunk, mint Zsuzsi meg Ádibácsi, de azért így is elég érdekes figura volt ott. A repcsi légcsavaros, 48 személyes, és még kaját is kaptunk. A kilátás néha nagyon jó volt, ahogy a képek is illusztrálják:
Kép Gili szigetek - sajnos annyira retek a net, hogy még egy fotót sem tudok feltölteni :( Majd talán Balanganról...

Flores
Flores gyönyörű, érintetlen paradicsom (B). Alig van ember, alig van szemetét, és abból amennyit láttunk, tényleg elképzelhető, hogy szebb, mint Bali. A reptér is ennek megfelelő, nem sokat tökölnek az adminisztrációval, a csomagokat kézi erővel viszik a gépből a padra, ahonnan elveszed őket. A reptéren már várt minket Ari (ez egy másik Ari, ráadásul férfi), és kocsival elvitt minket a kikötőbe, ahonnan egy kis várakozás után neki is indultunk.


A hajóút
Ekkor lett világos számunkra, hogy csak mi vagyunk vendégek a hajón. Összesen 8 ember van a fedélzeten: 4 fő személyzet, Ari a túravezető, a kislánya Vanessa, meg mi. Ezek közül nekünk van egy szobánk, amiből nyílik az egyetlen feljárat a tetőre, így az is csak a mienk! Wooohooo!! :)
Már túlvagyunk egy finom ebéden calamarival, tofuval, meg minden egyéb jóval. Teáztam is, mint a lordok a yachton. Aztán kikötöttünk egy gyönyörű pici lakatlan szigeten halakat meg korallokat nézni. Tényleg, mint a filmekben! Csillu általában nem szokott bejönni, de most kivételt tett, és nagyon tetszett is neki a látvány. Van elég sok fotó meg videó. Életemben először most láttam bohóchalat, amit már régóta akartam, és tényleg sokat bohóckodott, szinte játszott a kamerával, így:
Videó Nemo - mondom, nincs sávszélesség
Volt egy-két medúza, de csak kicsiket csíptek. Mindent egybevéve: gyönyörű az egész út, már most nagyon megérte! Ja, a hajóról már láttam két repülő halat, az előbb felbukkant egy Teki levegőzni, meg messze a távolban delfinek is voltak, de azokat alig láttuk.
Most meg szépen a tetőn pihengetve várjuk, hogy megérkezzünk Rinjara (C), ahol remélhetőleg már fogunk sárkányt is látni! :)

- mobilról, azér ilyen